10 « január « 2011 « jablonkailaszlo.eu

Tóth Árpád: Esti sugárkoszorú

Tóth Árpád: Esti sugárkoszorú Előttünk már hamvassá vált az út És árnyak teste zuhant át a parkon, De még finom, halk sugárkoszorút Font hajad sötét lombjába az alkony: Halvány, szelíd és komoly ragyogást, Mely már alig volt fények földi mása, S félig illattá s csenddé szűrte át A dolgok esti lélekvándorlása. Illattá s csenddé. Titkok illata Fénylett hajadban s béke égi csendje, És jó volt élni, mint ahogy soha, S a fényt szemem beitta a szívembe: Nem tudtam többé, hogy te vagy-e te, Vagy áldott csipkebokor drága tested, Melyben egy isten szállt a földre le S lombjából felém az ő lelke reszket? Igézve álltam, soká, csöndesen, És percek mentek, ezredévek jöttek, – Egyszerre... »View More

Added hétfő, január 10, 2011 in Más versei Add a Comment

Az öregebbek értékrendje

Világunk sajnos egyre puhább és lustább, és ez meg is látszik a felnövekvő új generáción. Ahogy szétnézünk az utcákon, a tévében, akkor nap mint nap találkozunk olyan férfi kategóriába sorolt személyekkel, akik nem igazán oda valók, hiszen vagy ivartalanították őket, vagy pedig túl sok időt töltöttek el az anyukájuk cicijén. Ez az ifjú korosztály még azért is végtelen nyüszítésbe kezd, ha a mikróba betett pattogatott kukoricájukra várni kell két percet. Akkor mit szólnának ahhoz, ha ki kellene menniük a hideg és zord időben felhasogatni a tűzifát, hogy legyen mivel befűteni. A mai világban kevés az igazán erős és a problémák elől nem meghátráló férfi. A fiatalok türelmetlensége... »View More

Added hétfő, január 10, 2011 in Más gondolatai Add a Comment

Szabó Lőrinc – Ébredés

ÉBREDÉS Különbéke (1935) Áttetsző arany ingében ragyogva jött a nyári hajnal a réten át; azt hitte, hogy még alszom, mert mikor házam elé ért, elmosolyodott, körülnézett s a nyitott ablakon nesztelenül beugrott a szobámba, aztán könnyű ingét ágyamra dobva bebújt hozzám a takaró alá. Azt hitte, hogy még alszom s megölelt s én mozdulni sem mertem, félve, hogy felébredek és álomnak remélve, hogy ébren vagyok… és húnyt szemmel és mozdulatlanul és remegve tűrtem, hogy karjaimba fészkelje magát, s mintha egyetlen érzék erejébe gyült volna testem-lelkem minden éhe és szomja és a beteljesedés minden igérete, csak a tapintás néma ajkával s vak... »View More

Added hétfő, január 10, 2011 in Más versei Add a Comment

Kiss Judit Ágnes – Ráolvasás

Kiss Judit Ágnes Ráolvasás a lélek vékony pókfonál a testet lassan átszövi az őrizetlen sarkokat aztán az ajtót-ablakot míg lassan minden szürke lesz tapadós fényes és puha míg nem lesz olyan mozdulat,mitől a háló nem remeg akármit kérdez már a test úgyis a lélek válaszol öröklét csöndes zsarnoka a test körötte csak fogoly. »View More

Added hétfő, január 10, 2011 in Más versei Add a Comment

Slukovényi Katalin – Körtánc

Szlukovényi Katalin KÖRTÁNC A tested édes, keserű falat: enyém lett, ahogy magadévá tettél, s csak az ismét kettévált pillanat értetlenkedik: más hogy is lehetnél? Pedig tényleg máshogy vagyunk buták: csetlés-botlásunk esetlen bohózat, vergődünk változó színeken át, engedve más helyzetnek, testnek, szónak. Most itt vagyok, s te ott; s ha itt te, ott meg én – bár volnánk együtt, ott vagy itt, összebékítenénk e vagy-vagyok egymást kizáró ellentéteit, és a két boldog test a pillanat keserűn túl is édes gyönyörében ismét feledné: most emel falat vétkünkből minket kizárni az éden. »View More

Added hétfő, január 10, 2011 in Más versei Add a Comment

Az igazi férfi – Női szemmel :)

A férfi útja. Először is tisztázzuk, mi is a Férfi? Ezt kétféleképpen tudjuk vizsgálni. Egyszer a nők, egyszer pedig a férfiak szemszögéből. Sajnos/szerencsére különbözőek vagyunk, így sok mindent máshogy látunk. Na jó, nézzük a nők oldalát: (Ha most rosszat írok, csak magatokat hibáztathatjátok kedves női olvasók. Ez a tőletek kapott információk alapján készült összesítés. Tudjátok, mi nem tudunk úgy gondolkozni, mint ti. Vagy mégis? Olvasd végig az írást, és utána megbeszéljük.) FÉRFI= A l’art pour l’art társulat után szabadon: „Mindig bátor igazságos, izom Tibor” Ok ez egy kicsit leegyszerűsített változat. De, hát nem erre vártok ti nők? Most őszintén. Mindig lehessen... »View More

Added hétfő, január 10, 2011 in Saját írások Add a Comment

Magyarázni, mit?

Magyarázni mit? Az érzést mely elkábít a dolgok alakulását csillagok állását a napot mely süt tüzet mely éget, oly felesleges SZERETLEK TÉGED A szenvedélyt mely kínoz az e-mailt mely hírt hoz elveszett szerelmem tördelem két kezem hullnak könnyeim s üvöltném vágyaim fájdalmam végtelen SZERETLEK TÉGED Hogy az élet rövid éld az életet, míg lehet hogy más lettem, miattad, érted „de az idő nem nekünk kedvezett” közhelyt sablont mondhatnék párat ígérhetnék bolondokat százat de mindez érdemtelen SZERETLEK TÉGED Ha vén leszek s ráncos nem ez az ifjú harcos szempillám elnehezedik a világ elcsendesedik utolsó erőmmel... »View More

Added hétfő, január 10, 2011 in Saját versek Add a Comment

Búcsú

Elhagyni, a vérem hajt elveszíteni, félelem, mely fogva tart. Egyedül, a nyugalom a szárnyára kap nélküle, a magány a szívembe harap. Kín, ami kettészakít folyton szerelmem, a szívemben megtartom. Dönteni nem tudtam, s az időm elfogyott most, más karjaiban reméli a biztot. Elköszönni tőle, hogyan is gondolom a szívem, a lelkem ki nem kapcsolhatom Mert ordít, dübörög bennem s bár tagadni akarom, de nem tudom: a kis ház üres az ágyam üres a szívem üres nélküle... »View More

Added hétfő, január 10, 2011 in Saját versek Add a Comment