január « 2011 « jablonkailaszlo.eu

A hegy leve

Ahogy az ember öregszik, egyre jobban vágyik a csendre, a békességre. Én úgy látszik, korán öregszek, mert már régóta dédelgetett álmom egy pince a Balaton északi partján. Nem vágyom fényes palotára, csak egy düledező présházra, kócos nádtetővel, ahol öreg napjaimat majd eltölthetem. Reggelente az ablakszemen kipillantva csodálhatom a Balatont, vagy öreg diófám alatt, rozoga fapadon ülve kortyolgathatom a hegy levét. A csendet csak unokáim zsivaja töri meg, amint hosszú sorban sorjáznak a Balaton felé, leereszkedvén a hegyről, a jól megérdemelt délutáni strandolás lázában égve. Jó öreg párom kezét fogva hallgatom őket, és egymásra nézve, szavak nélkül is tudjuk, nem éltünk hiába. Addig... »View More

Added szerda, január 12, 2011 in A Bor, Motiváció, Saját írások Add a Comment

A nap zenéje

»View More

Added szerda, január 12, 2011 in Zene - Az aktuális kedvenc. Add a Comment

Wass Albert – A funtineli boszorkány

WASS ALBERT: A FUNTINELI BOSZORKÁNY „Ástál már sírt, egyedül, az erdők között, valakinek, akit szerettél? Nem, persze. Hogyan is áshattál volna? Ne adja Isten, soha ne adja, hogy megtudd, mi az. Az ember kiméri: négy lépés hosszában, két lépés széltiben. Ennyi egy ember. Mindegy, hogy ki az, miféle ember. Öreg, fiatal. Kedves vagy gonosz. Mindegy az. Négy lépés hosszában, kettő széltiben. Ennyi marad az emberből, ha meghalt.” A regény költőire stilizált nyelven megírt, az iparosodó – Monarchián belüli – Románia jellegzetes társadalmi, nemzeti és nemzetiségi alakjait felvonultató, a legendákat és a természet szépségét egyesítő, korábrázoló mű, amely bizonyos értelemben számot... »View More

Added kedd, január 11, 2011 in Könyvajánló Add a Comment

Jordan Belfort – A Wall Street Farkasa

JORDAN BELFORT – A WALL STREET FARKASA 1987-et írunk. A Wall Street a világtőzsde epicentruma, ahol a zabolátlan mohóság és az ócska csillogás közepette tucatjával bukkantak fel és tűntek el a milliomosok. Ebből a talmi yuppie közegből indult Jordán Belfort, aki a kilencvenes évek amerikai pénzügyi világának leghírhedtebb figurája lett. Belfort a válság hamvaiból építette fel saját brókercégét, amely egy atombomba hatékonyságával gyűrte maga alá egész Amerikát. A Stratton Oakmond maga volt a megtestesült hatalom, amelynek legtetején Jordán Belfort ült. Ő lett a Wall Street farkasa – annyi pénzt keresett és annyit költött luxusautókra, jachtokra, drogokra, nőkre, amennyit... »View More

Added kedd, január 11, 2011 in Könyvajánló Add a Comment

Wass Albert – Csillagvirágok

Wass A.: Csillagvirágok Mikor a tavasz osztja csókjait, S a zöld erdőkön napsugár ragyog, Felébrednek a nedves pázsiton Piciny, fehér kis földi csillagok… A harmatcseppes rétek bársonyára Fehéren hull ezer csillagvirág, Felette lágyan elsusog a szellő, S az erdő szélén intenek a fák… Volt egyszer egy csillag… fényes… ragyogó Ezüst sugártól tündökölt az ég, Reggel is sokáig oltogatta Erős fényét a kékes messzeség… Egyszer meglátott messze valahol Egy sápadt fényű testvér csillagot… De elvesztette… s keserves bánatában A horizonton végig vágtatott… Aztán széthullott… ezer kis vadvirágra, S a földre hullva többé nem ragyog… A tölgyfaerdők... »View More

Added kedd, január 11, 2011 in Más versei Add a Comment

Wass Albert – A szívpalota titka

Minden szívnek van egy csodakertje, a kert közepében van egy palota, s minden palotában egy fekete szoba. A fekete szobában Csontvázember ül. Sötéten. Egyedül. Néha a palota zsivajába, s a tavaszodba belehegedül. Olyankor ősz lesz: vágyak, álmok ősze. Halkan peregnek, mint a levelek. (Szívedbe mintha ezer kés hasítna: zokog, zokog a csontvázembered.) Idegen szemektől kacagással véded, jaj csak meg ne lássák: drágább mint a kincs! Mások palotáit irigykedve nézed: neki nincs! neki nincs! Pedig: minden szívnek van egy csodakertje, s minden csodakertben van egy palota. S bent, elrejtve mélyen, valahol, valahol: minden palotában egy fekete szoba /Wass A. – A szívpalota titka/ »View More

Added kedd, január 11, 2011 in Más versei Add a Comment

Tóth Árpád: Esti sugárkoszorú

Tóth Árpád: Esti sugárkoszorú Előttünk már hamvassá vált az út És árnyak teste zuhant át a parkon, De még finom, halk sugárkoszorút Font hajad sötét lombjába az alkony: Halvány, szelíd és komoly ragyogást, Mely már alig volt fények földi mása, S félig illattá s csenddé szűrte át A dolgok esti lélekvándorlása. Illattá s csenddé. Titkok illata Fénylett hajadban s béke égi csendje, És jó volt élni, mint ahogy soha, S a fényt szemem beitta a szívembe: Nem tudtam többé, hogy te vagy-e te, Vagy áldott csipkebokor drága tested, Melyben egy isten szállt a földre le S lombjából felém az ő lelke reszket? Igézve álltam, soká, csöndesen, És percek mentek, ezredévek jöttek, – Egyszerre... »View More

Added hétfő, január 10, 2011 in Más versei Add a Comment

Az öregebbek értékrendje

Világunk sajnos egyre puhább és lustább, és ez meg is látszik a felnövekvő új generáción. Ahogy szétnézünk az utcákon, a tévében, akkor nap mint nap találkozunk olyan férfi kategóriába sorolt személyekkel, akik nem igazán oda valók, hiszen vagy ivartalanították őket, vagy pedig túl sok időt töltöttek el az anyukájuk cicijén. Ez az ifjú korosztály még azért is végtelen nyüszítésbe kezd, ha a mikróba betett pattogatott kukoricájukra várni kell két percet. Akkor mit szólnának ahhoz, ha ki kellene menniük a hideg és zord időben felhasogatni a tűzifát, hogy legyen mivel befűteni. A mai világban kevés az igazán erős és a problémák elől nem meghátráló férfi. A fiatalok türelmetlensége... »View More

Added hétfő, január 10, 2011 in Más gondolatai Add a Comment

Szabó Lőrinc – Ébredés

ÉBREDÉS Különbéke (1935) Áttetsző arany ingében ragyogva jött a nyári hajnal a réten át; azt hitte, hogy még alszom, mert mikor házam elé ért, elmosolyodott, körülnézett s a nyitott ablakon nesztelenül beugrott a szobámba, aztán könnyű ingét ágyamra dobva bebújt hozzám a takaró alá. Azt hitte, hogy még alszom s megölelt s én mozdulni sem mertem, félve, hogy felébredek és álomnak remélve, hogy ébren vagyok… és húnyt szemmel és mozdulatlanul és remegve tűrtem, hogy karjaimba fészkelje magát, s mintha egyetlen érzék erejébe gyült volna testem-lelkem minden éhe és szomja és a beteljesedés minden igérete, csak a tapintás néma ajkával s vak... »View More

Added hétfő, január 10, 2011 in Más versei Add a Comment

Kiss Judit Ágnes – Ráolvasás

Kiss Judit Ágnes Ráolvasás a lélek vékony pókfonál a testet lassan átszövi az őrizetlen sarkokat aztán az ajtót-ablakot míg lassan minden szürke lesz tapadós fényes és puha míg nem lesz olyan mozdulat,mitől a háló nem remeg akármit kérdez már a test úgyis a lélek válaszol öröklét csöndes zsarnoka a test körötte csak fogoly. »View More

Added hétfő, január 10, 2011 in Más versei Add a Comment