Facebook.

 

Előre is elnézést kérek azoktól, akiknek a lelkébe gázolok, de az, ami a címben szereplő közösségi portálon folyik, az egyszerűen szégyen a gondolkodó ember számára. Egyszerűen nem értem, hogy egy ekkora lehetőséget, hogy lehet ilyen sz@rul használni. (Elnézést, de nem találtam jobb szót rá.)

Adva van egy nagyszerű, INGYENES oldal – iszonyatos nézettséggel -, hogy MEGOSZD A VILÁGGAL, a véleményedet, bemutasd a saját nézőpontjaidat, és így talán egy kicsit szebbé, jobbá tedd mások életét, és te magad is tökéletesebb légy az embertársaid véleménye által.

De akinek ez túl fennkölt, annak nézzük a lap csupán materiális hasznot hozó részét. A Facebook marketing értéke megkérdőjelezhetetlen. Cégek és szolgáltatások milliói jutnak el pillanatok alatt a felhasználókhoz, nagyszerű lehetőséget adva egy win-win pozíció létrejöttéhez. És még egyszer hangsúlyozom, mindezt tejesen ingyen.

E helyett mi folyik a „közösségi portálon”? (Vagy legyen inkább közönséges portál)

Elborzadva nézem a gyermekeim által az ismerőseim körébe került tizenévesek kommentjeit, ahol a következő generáció teljes szellemi leépülésének lehetek tanúja.

Obszcén, lealacsonyító, és igen, közönséges képek, cikkek, és egyéb trágár irományok színtere lett, amit ömlesztve agymosásszerűen zúdítanak/zúdítunk a saját nyakunkba.

Az még hagyján, hogy a semmitmondó, általánosságokat nagy igazságnak beállító idézetek milliói terjednek, szabályosan roncsolva az értelem elenyésző számban kóválygó neutronjait, de elnézést a kifejezésért a „legalja” sportot űz abból, hogy ki tud gusztustalanabb, a legnagyobb felháborodást kiváltó hozzászólásokat kreálni.

És ez sajnos ugyanúgy igaz, a felnőtt társadalomra is!

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A mi felelősségünk a jövő nemzedékének a helyes útra terelése, és e helyett pont az ellenkezőjét tesszük. Gondolkodjunk, még ha nehéz is. Az erkölcsi és morális indokokon kívül,-  amit itt most nem szeretnék taglalni, mert attól félek, sokan kinevetnének – a saját létbiztonságunk ellen is piros arccal harcolunk. Hiszen mikor megöregszünk ki lesz a támaszunk?

Én értem, hogy szabad világ, szabad véleményformázás meg stb, de azért jó lenne néha gátat szabni. A 12 pont fontos eleme volt a cenzúra eltörlése – ami valljuk be a mai napig nem igazán sikerült – de ez azért már túlzás. Ezt a mennyiségű szemetet látva a Márciusi Ifjak ma egymáson tiporva rohannának vissza a Pilvaxba , és sírva könyörögnének Pillwax Károlynál, hogy azonnal hozza elő a téntát és a pennát, kihúzandó az első pontot.

Jelen pillanatban az építő, értéket képviselő írások százalékos aránya szerintem az 1 %-ot sem éri el, mégis szinte minden nap „felmegyek a fészre”, mert a célzottan ezeket a kommenteket keresők szűk táborához tartozva vallom, hogy van élet a sötétségen túl, csak el kell oda találni. De könyörgöm, ha erre nem képes valaki, akkor legalább hagyja, hogy az utat ismerők segítsenek neki. Vagy ha már az értelmi szintje olyan mélyen áll, mint az a bizonyos történelem előtti béka, hátsó fertálya az ősmocsárban, akkor legalább ne gördítsen akadályokat, a „megvilágosodás” útjára törekvők elé azzal, hogy a teljes elállatosiasodás felé haladó szürke, uniformizált társadalom szószólója lesz, és valljuk be,  a könnyen befolyásolható gyerekeket is azzá „neveli”.

 

Leave a Reply: