Jó régen nem írtam már semmit a hajóról, úgyhogy most pótolom, bár nem sok minden történt.
A két fél összeragasztása jól sikerült, így elkezdtem a belső összelaminálást. Kb. a feléig jutottam el (egészen pontosan a kajütben végeztem), de a nehezen hozzáférhető helyekhez, muszáj lesz bevágni a cockpitba a szerelőnyílásokat. Belülről egyszerűen nem férek be a farba, márpedig ott is muszáj összelaminálni a testet. Nem csak a szilárdság miatt, hanem mert valahol szivárog be a víz egy nagyobb eső után. Hiába, a víz mindig megtalálja az utat.
Belamináltam a vakárbocot is, most látszik igazán, mekkorát merevít. Nagyon jól sikerült, bár még két helyen rögzíteni akarom a svertszekrényhez, valamint a szekrényt is rögzítem a kajütnyílás alatt a cockpithez. Jó masszív lesz.
Kívülről szinte az egész hajó le van csiszolva (mármint a teteje, mert az alja az ugye már kész van). A glettelés előtt már csak egy frissítő csiszolásra lesz szükség, bár igazából nem sok javítgatni való van rajta, úgyhogy azzal hamar fogok végezni. Illetve miket is beszélek! Dehogy végzek hamar, hiszen a „befalazott” tetőablak elég randa ,és az bizony elég sok munka, amit ráadásul több lépcsőben kell elvégezni.
Elkészítettem a szerelő/pakoló nyílások tetejét is fából, mert amit csak lehet, fából szeretnék megcsinálni. Még csiszolni és pácolni kell őket.
Megszülettek a tervek a csúsztatható ajtókra, és bár egy asztalos barátom megígérte, hogy bemarja nekem a hornyokat, nem csinálta meg. Így nem tudtam felszerelni az ajtótartó síneket, valamint nem tudtam elkészíteni az ajtókat sem. Így viszont nyitva van a hajó, és mivel most már jön a tél, úgy döntöttem nem fojtatom az építést, és letakartam a Wagner urat.
Szép álmokat…..
