Ahhoz, hogy bármi tevékenységet tudjunk végezni a birtokon, valamiféle komfortra azért szükségünk van. Aludni, főzni, neadjisten tisztálkodni, jólesik egy átdolgozott nap után. Mivel az ehhez szükséges létesítmények építése a prioritások alapján igen fontos volt, rögtön neki is kezdtem.
Alapos megfontolás után, arra jutottunk, hogy valószínűleg jó pár évig a most kialakítandó kunyhót fogjuk bázisként használni Vászolyi kirándulásaink alkalmával. Azonban ez az épület nem végleges, tehát túlbonyolítani sem érdemes. Valami kényelmes, az alapvető szükségletek kielégítéséhez szükséges házikót kell építeni, melyet nem csak a telken végzendő munkálatok miatt használnánk, hanem néha nyaralás céljából is. Mivel terveink szerint, körülbelül tíz év múlva elbontásra kerül, túl nagy anyagi ráfordítást sem szeretnénk eszközölni.
Kapóra jött egy barátoméknál kezdődött irodabontás, ahonnan némi segítségért cserébe, egy csomó vasanyagot és OSB-t kaptam. Még örültek is, hogy nem kell elszállíttatni. Én is.
Így aztán 2017. július 22.-én egy kölcsönkért kisteherautóra felpakolt építőanyagokkal és szerszámokkal, megérkeztünk Vászolyba.
A meglévő nyersanyagok és a munkaerő figyelembevételével, egy egyszerű vasvázra épített, OSB burkolású házikó építését terveztem. A meglévő munkaerő kimerült jómagam és Ági személyében. Anyagunk viszont volt bőven.
Alapról természetesen szó sem lehetett, így előre gyártott betonlapokat fektettem le a sarkoknál, majd vízszintbe állítottam őket. A méreteket az OSB lapok hossza adta meg. Hosszába 3, míg keresztbe 2 lap. 3,75 x 2,5 m! Palota.
A lerakott betonlapokra, a helyszínen flexel méretre vágott szögvasakat fektettem, majd összehegesztettem az alsó keretet. A magasságot szintén a lapok mérete adta, így 2,5m belmagasságot kaptunk, kissé hátrafelé leejtetve, hogy lefojjon az eső. A függőleges vasak rögzítésénél szükségem volt Ági segítségére, lévén nincs három kezem. Először eléggé meg volt ijedve a hegesztéstől, de aztán rájött, hogy „nem bánt”. És csak egyszer égette meg a kezét…
Az elkészült keretre, önmetsző csavarokkal rögzítettem a lapokat.
A tetőt kátránypapírral borítottam, beszereltem a bontottan vásárolt ablakokat és a szüleim régi teraszajtaját, leterítettük a frissen vásárolt linóleumot, behordtuk a komplett kastélybútorzatot és kész.
Mindezt két nap alatt megvalósítottuk és gyakorlatilag pár tízezer forint anyagi ráfordítással nyaralótulajdonossá váltunk.
Este lefekvés után sokáig beszélgettünk arról, hogy ha valaki igazán akar…
Éppen jókor végeztünk, a bepakolásnál már jócskán menydörgött. Fekete felhők vágtattak az égen, jött a Balatonra oly jellemző, nyári vihar. A lámpát lekapcsolva hallgattuk a tetőt verő esőt.
De miért vizes az ágynemű?
A frissen felrakott kátránypapír úgy látszik nem túl tökéletes szigetelés, a tető ugyanis két helyen csöpögött. Ezt majd orvosolni kell.
